Egy kis ízelítő az Aeternum zenekar egy napjából...

Személy szerint kicsit vontatottan és nehezen indult a reggelem, bár szerintem nem csak én vagyok ezzel így a bagázsból. 10-től elkezdtük tépni a húrokat (püfölni a billentyűket, beszakítani a bőröket sötösötö..), ezzel foglalatoskodtunk délig. Ide tartozik, hogy sikerülni fog a teljes eddigi repertoárt májusban színpadra állítani, ma konkrétan 20 perc alatt raktuk össze a Sötétség Angyala c. számot (ami egyébként majdnem 7 perces egyszer eljátszva), továbbá elsejére már a Kezdet is új köntösben fog megszólalni.

Afféle mellékes infóként: emberek, magatok mögé fogtok térdelni az új hangzástól...;)

No de menjünk csak vissza a mai naphoz. Próba után megbeszélés, májusi számlista/számsorrend, a BoU blogjára feltöltendő biográfia (mind zenekarok, mind egyéni) átbeszélése, persze tengernyi hülyeséggel megspékelve. Ezután nyakunkba kaptuk a várost, kimentünk a szigetre, hogy ott megcsináljuk a már említett bio mellé a képeket is. Ismételten komolyan kezdődött, majd állatkodásba fulladt a fotózás (a "nézdaztafátottésvágjkomolyarcot"-tól eljutottunk a "haggyámájóleszaz" stádiumig), de a képek nem lettek végül is rosszak...;)

Ezt követően Domcival és Solinne-val benyomtunk egy-egy zöldalmás vattacukrot, már csak a stílustörés kedvéért is. A történethez az is hozzátartozik, hogy mi kértük először ki a vattacukrot, de mire mi végeztünk, Domci már egy sültkolbászt is beküldött, talán még 2 cigit is elszívott (hehe--Fucsi;) )...

Dögfáradtan estünk haza, valamikor negyed négy magasságában. Ahhoz képest, hogy reggel 9-kor már a HÉV-en ültünk, nem is rossz...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.